MOOC kurzusok készítése Moodle keretrendszerben

Moodle mint tartalomkezelő rendszer

Egy keretrendszer fő feladata, hogy általa folyamatosan elérhetőek legyenek a tartalmak, értékeli és nyomon követi a tanulási folyamatot, kezeli a kommunikációt.
A Moodle egy nyílt forráskódú rendszer, melynek tárhelyre van szüksége, maga a keretrendszer nem igényel különlegesen erős hardvert, de tartós és nagytömegű használatnál elengedhetetlen egy minőségi hardver. A Moodle széleskörűen kezel sokféle tartalmat, a rendszergazdák magas fokon tudják konfigurálni, képesek automatikusan kezelni a felhasználók belépését a megfelelő szerepkörök hozzárendelésével.

Pedagógiai és módszertani szempontok

A tananyagnál az írott szöveg nem papíron, hanem képernyőn jelenik meg. Egy elektronikus tananyag annál hatékonyabb, minél több médiumot tartalmaz (kép, hang, videó).

• A tananyagnak egy jól strukturált rendszerben kell segítenie a tanulást, pontosan meg kell benne határozni a célokat és a követelményeket.
• A segédletek, leírások maximálisan biztosítsák és támogassák az egyéni tanulás folyamatát.
• A szerkezete tegye lehetővé, hogy bármelyik ponton be lehessen kapcsolódni a képzésbe.
• Tartalmazzon önellenőrző kérdéseket, teszteket, melyek segítségével biztosítsa a visszacsatolás lehetőségét.
• A kiválasztott keretrendszerhez (LMS) és annak sajátosságaihoz pontosan illeszkedjen.
• A nyelvezete legyen egyszerű, megfogalmazása tömör és lényegre törő.

A tananyag szerkezeti elemei

A tananyag tartalmának összeállítása.

A tananyag a legkisebb egység, ez tulajdonképpen egy fájlt takar, ami tartalmazhat szöveget, képet, hangot, videót stb.

A lecke (lesson) „blokk”, ami egy vagy több tananyag, legkönnyebben egy hagyományos tankönyv fejezetének képzelhetjük el.

Modulnak nevezzük, ha több leckéből áll egy ismeretanyag.

Egy kurzus - ami lehet tantárgy vagy tanfolyam - egy vagy több modulból áll.

A kurzus ismeretanyagát egységekre (blokkok-ra) kell bontani. A tanulási folyamat optimalizálásához a tananyag logikai összefüggésrendszerét vesszük alapul, minden egység a Moodle-ben egy „Témát” takar.

A kurzuson belül a Téma részei

A „Téma” neve (Szekció neve) a fejezet/tanulási egység címe (pl.: I. A bipoláris tranzisztor).

I. Az első Téma a „Bevezető” blokk

A bevezető résznek tartalmaznia kell:

• a tananyag céljait, azaz, hogy mire lesz képes a tanuló a tananyag elsajátítása után,
• a tananyag figyelemfelkeltő rövid ismertetését – kb. 10-15 sorban,
• a kurzus-követelményeket, a félévzárás-, az értékelés módját:
  • milyen teljesítményekből tevődik össze a félévi jegy (pl.: írásbeli feladatok, ellenőrző feladatok, tesztek, kisebb tanulmányok stb.),
  • milyen súllyal szerepelnek az egyes elemek,
  • megoldásra vonatkozó kritériumok (végtelen/kötött számú próbálkozás),
  • időkorlát, beadási határidő.

Fontos bemutatni vagy a bevezetőben, vagy egy elkészített tanítási illetve tanulási kézikönyvben:

• a tananyag felépítését,
• a leghatékonyabb tanulási módszert, mivel fontos, hogy a tanuló érezze a tanár segítő szándékát, illetve megértse, hogyan kell tanulnia ezt a tárgyat,
• hogyan ismételhet, és hogyan ellenőrizheti, mérheti saját tudását a tanuló – akár az önellenőrző feladatok segítségével, akár egyéb módon,
• a tanári értékelés formáit, módszereit, időpontjait,
• hogy a tanuló hogyan, kitől és milyen jellegű segítséget kérhet, illetve kaphat,
• a javasolt tanulási ütemet, az egyes egységek elsajátításához javasolt időt,
• a szükséges segédeszközöket (ha vannak ilyenek),
• a tananyagban használt jelöléseket, hogy a tanuló megismerje, és használni tudja azokat;
• az egységekben alkalmazott értékelési rendszert, (azaz az osztályzatokhoz rendelt százalékos teljesítményt), ami alapján a feladatok megoldása után objektív képet kaphat tudásáról és ezt összevetheti a vizsgakövetelményekkel,
• a tanuláshoz szükséges időt, törekedve arra, hogy az egyes tananyagegységek egyforma időegység alatt legyenek feldolgozhatók – kb. 40-45 perc alatt,
• egy-egy tananyagegység terjedelme a Wordben – 12 pt nagyságú Times New Roman Arial vagy Verdena betűtípust használva – ne legyen nagyobb, mint kb. 8-10 A4-es oldal.

II. A Téma tartalmának megjelenítése

1. Az irodalom megjelenítésére két lehetőség van:

• A bevezető oldalon tüntethető fel az összes kötelező és ajánlott irodalom.

• A bevezető oldalon csak a legfontosabb összefoglaló irodalmat tüntetik fel (max. 1- 3), az egyes fejezeteknél pedig külön-külön felsorolják az ahhoz a területhez tartozó releváns irodalmat.

Általános követelmény e-learning rendszerű tananyagok esetén, hogy lehetőleg elektronikusan elérhető irodalmat adjanak meg.

2. A Témát (blokkok) felépítő tananyagelemek

2.1 A szöveges és adattábla elemek, alapvető formai követelményei

Technikai, szerkesztési szempontok:

• a használt médiumok mérete, formátuma legyen egységes
• a használt elemek könnyen felismerhetőek legyenek
• a navigációs lehetőségek biztosítsák a könnyű eligazodást
• a használt színek legyenek egymással összhangban
• használjunk jól olvasható betűtípusokat

Szöveges részek szerkesztése:

• Word 2003/2010/2013-as verzió
  Ajánlott betűtípusok: Ariel, Times New Roman, Verdena

• Formázott szövegként
  Különböző szintű címsorok alkalmazásával

• Az egységek számozása
  Tanulási egység (fő fejezet): római számmal
  Fejezetek (alfejezetek): arab számmal, de mindig megjelölve az egységet, pl.: II./3.2.1. fejezet.

Fejezeten belüli tagolás:

• Egy bekezdés - egy tartalomelem, ha lehet, ne legyen több 1000 karakternél, elválasztás – üres sor beiktatása.
• Szövegtörzsön belüli formázás - félkövér és dőlt betűalkalmazás, az aláhúzás kerülendő, nem alkalmazható kiemelésként!
• Hivatkozások a szövegben
  A szakcikkek előírása szerint.
  Internetes hivatkozások jelölése a szövegben: dőlt betű+aláhúzás – kék szín. Hivatkozás más fejezetekre - jelölése: A fejezet neve dőlt betűvel + aláhúzással – kék szín.
• Hivatkozás a szövegben ábrákra, képekre
  A kép/táblázat/ábra felirata: sorszám + szöveg dőlt betűvel.
• Igény szerint irodalomjegyzék, fogalomtár készíthető fejezetenként
• Ábraaláírás: Times New Roman 9, normál, középre zárt, szimpla sortávolság. Az ábra első sora után Shift+Entert ütve lehet a feliratot megkezdeni. Minta:

• Normál szöveg: 12-es betű, szimpla sortáv, sorkizárt igazítás.
• A kiemelések (fontos fogalmak, definíciók, nevek stb.) formátuma: normál, 12-es félkövér.
• A szövegblokkok a képernyőről történő olvasás könnyítésére kb. 8-12 soros egységekre tagolódjanak. Ezeket a blokkokat egy üres sorral kell egymástól elválasztani. (Bekezdések után 12 pt térköz beállítása). Ezen belül ajánlatos félkövérrel kiemelni. A sortávolság: szimpla legyen.
• Az oldalak számozással legyenek ellátva, az oldal alján középre igazítva, a normál szöveg betűstílusával.

2.2 A ppt-k alapvető formai követelményei

• A szöveg mennyisége a monitortervezésénél arányos legyen.
• A háttér és a betű színei között teremtsen éles kontrasztot, nagyon sötét háttéren nagyon világos betűket vagy grafikát, legjobb mindig a fekete szöveg fehér alapon.
  Mi a kontraszt?
  Ha két színt egymás mellé teszünk, láthatjuk, hogy mennyire nagy vagy éppen kicsi közöttük a kontraszt. A színmegválasztás során az egyik legtöbbször elkövetett hiba, hogy nincs elegendő kontraszt a szöveg (vagy grafika) és a háttér színe között, ezért egybeolvadnak, a szöveg olvashatatlanná válik.
  Piros és zöld - Ez a két szín teljesen üti egymást és nagyon nehezen lehet az egyik mellett a másikat olvasni,
  Narancs és kék – Ez egy olyan párosítás, ahol úgy tűnik a szemnek, hogy az egyik szín vibrál a másik mellett,
  Piros és kék – A két szín között nincs annyi kontraszt, hogy jól olvashatóak legyenek egymás mellett.
• A betűnagyság- szabványok szerint- könnyen olvasható legyen, használjon olyan betűket, amelyek körvonalai egyértelműek, ilyen például az Ariel betűtípus.
• A kép nagysága és minősége kiváló legyen.
• A monitoron az információ színei és a háttér legyenek összhangban!
• Használjon vastag, rikító vonalakat, ha táblázatot vagy függvényt rajzol!

2.3 A képi elemek

Általános szempontok
Fontos, hogy a tanulást és a megértést megkönnyítő illusztrációkat használjunk. Azt, hogy egy- egy egység megértéséhez éppen mennyi és milyen médiaelem szükséges és elégséges, a szerző dönti el; a módszertani lektor legfeljebb javasolhat több/kevesebb elemet. Egy elektronikus tananyag esetén, fejezetenként átlagosan 3-4 médiaelem az ideális, de semmiképpen se legyen több 7-8 elemnél.
A Moodle rendszerben az adott tananyagban található fényképek, illusztrációk, ábrák, grafikonok és egyéb kép jellegű tartalmak, kép tananyagelemként kerülnek létrehozásra.
A kép tananyagelemeknek szakmai szempontból kifogástalannak kell lenniük. Az általuk hordozott információ minden elemében szakmailag helytálló ismereteket közvetítsen.

Forrásállományok

Alapvetően kétféle képtípust különböztetünk meg:

• vektorgrafikák
• pixelgrafikák

Általános szabály, hogy az ábrákat vektorgrafikus formában kell leadni.
Pixelgrafikus esetben:

• A forrás TIFF (Tagged Image File Format)
• A többi JPG, vagy PNG

A felbontás 72-300dpi (pixelgrafikus esetben), szélesség = „normál” szélessége, magasság =
„normál” magassága, minőség = 100%.

2.4 Az akusztikai elemek

A tananyagban található zenei részletek, beszédek, hangrészleteket és egyéb hasonló jellegű tartalmak hang tananyagelemként kerülnek létrehozásra.

Forrásállományok

Formátum: MP3, vagy WMA

Minőségi elvárások: FM minőség

2.5 Videó és mozgókép tananyag elem

A tananyagban található mozgófilm részletek és animáció jellegű tartalmak mozgókép tananyagelemként kerülnek létrehozásra.

Forrásállományok

Formátum: MPG vagy WMV

Az audiójellel szemben támasztott minőségi elvárások megfelelnek a „hang” tananyagelemnél leírtakkal.

2.6 Animáció tananyagelem

Az animációk az adott tananyagban található valamilyen folyamatot, eseményt bemutató, szimuláló tartalmak.

Követelmények:

• Az animáció szövege helyesírási és nyelvi szempontból is legyen kifogástalan.
• A szimulációkat úgy kell elkészíteni, hogy ne csak egy méretben legyenek élvezhetők. Figyelni kell a betűtípusokra is.
• A korszerű szimulációkban a diák számos paramétert változtatva ismerkedhet meg a tananyaggal.
• Egy tananyagon (program) belül a szimulációk vezérlése és kinézete legyen egységes.
• Célszerű segítő információkkal támogatni a felhasználót.

Forrásállományok

Alapesetek:

• A forrás fla
• A többi swf

Formátum: SWF
Maximalizált állományméret 2500 KB
Maximalizált szélesség: 550px
Maximalizált magasság: 400px

III. Minden tanulási egységnek (blokk-nak) tartalmaznia kell gyakorló feladatokat

Ez lehet példatár megoldott feladatokkal, mintafeladat vagy teszt.

Fontos feltüntetni:

• megoldásra vonatkozó kritériumok (végtelen/kötött számú próbálkozás, időkorlát,
• javaslat, hogy mikor kezdjen hozzá stb.,
• értékelés módja.

Minden leckének tartalmaznia kell egy lezáró feladatot, tesztet, ami lehetővé teszi, hogy a tanuló felmérje a saját tudását, összevesse a tantárgy követelményeivel. A kimeneti feladatsor
„próbavizsgának” is tekinthető.
A Moodle-ben lehetőség van (online, offline) feladat kiírásra.
Egy feladat során a tanár rögzítheti a pontos feladatkiírást és annak határidejét.

Feladat

A feladat többféleképen kerülhet leadásra:

• Leadás állományban - a tanulók leadott munkaként egy vagy több állományt tölthetnek föl.
• Online szöveg - a tanulók leadott munkaként közvetlenül a szerkesztőbe írhatnak szöveget.

A feladatok értékelését a Moodle automatikusan e-mailben is elküldi a tanulóknak. Az adott osztályzat bekerül a naplóba. A fájlok feltöltésénél képes kezelni az újratöltéseket, korlátozhatjuk a fájl méretét, sőt megadhatjuk azt is, hajlandók vagyunk-e fogadni a határidő után késve beadott megoldásokat.

Fórum

A Moodle-ban egymással párhuzamosan több fórumot is létrehozhatunk.
Többféle fórumfajta közül választhat:

• Egyszeri, egyszerű megbeszélés - mindössze egyetlen téma, amelyre bárki válaszolhat.
• Mindenki egy megbeszélendőt küld, minden tanuló csakis egy új megbeszélendőt küldhet, melyre bárki válaszolhat.
• Kérdés-felelet fórum - a tanulók a többi tanuló üzenetének megtekintése előtt beküldik álláspontjukat.
• Standard általános fórum - olyan nyitott fórum, ahol bárki, bármikor új témát kezdeményezhet.

Tesztek

A teszt segítségével önértékelő és számon kérő jellegű teszteket állíthatunk össze. A tesztek használhatók:

• kurzusvizsgához,
• szövegértési feladatokhoz vagy téma összegzéséhez,
• gyakorló tesztként korábbi vizsgák anyaga alapján,
• azonnali ismeret-ellenőrzéshez,
• önellenőrzésre.

Az oktató a tesztet beállíthatja többször megoldhatóként, mely során a kérdések keverednek vagy adatbankból, véletlenszerűen kerülnek az aktuális tesztbe. Megadható hozzá időkorlát.
Az egyes próbálkozások osztályozása az esszékérdések kivételével automatikus, az eredmény pedig bekerül az osztályozónaplóba.
A teszt kérdései lehetnek:

• feleletválasztós tesztkérdés,
• többfelelet-választós tesztkérdés,
• pontos válasz (szöveges),
• kiegészítendő kérdés,
• párosítás,
• véletlenszerű kiegészítő párosító,
• egyszerű számításos,
• igaz-hamis.

IV. A kurzus végső, komplex értékelése

Történhet:

• az egyes témákra kapott értékelések valamilyen összegzése alapján,
• önálló záró feladat (teszt, beadandó, kifejtő, stb.) értékelése alapján.

A Moodle fentiekben vázolt sokszínűségét az oktató a tananyag sajátosságaira való tekintettel használhatja ki és dönthet arról, hogy az eredményes tanulási-tanítási folyamat érdekében milyen elemeket, módszereket alkalmaz.