A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az információs társadalom sajátosságaival, bemutassa a terület fontosabb elméleti megközelítéseit, aktuális kérdéseit és dilemmáit,miközben hangsúlyt helyez a társadalomtudomány és információtudomány találkozására és a képzés szellemében alapvetően online elérhető szakirodalmakra támaszkodik.

A modern információs társadalom kezdetei a szélessávú, szimmetrikus kapcsolódásra alkalmas internet megjelenéséhez köthetők, amikortól kezdve a hálózat egyszerre jelen van mind a fizikai, mind a szociális térben. Ebben a környezetben az információs tér konstans módon bővül, tehát nincsenek határai. Minél több felhasználó válik tagjával az online közösségeknek, minél több tartalom és szolgáltatás költözik hálózati környezetbe, annál hatékonyabban alakítja át az egész társadalmat, ennek egyik eredménye a kurzus keretében részletesen bemutatott, hatékony e-közigazgatás (e-government) rendszere is.

Az információs társadalmat a mindenhol jelenlévő számítástechnika – ubiquitous computing erősíti. Ezt az új paradigmát az jellemzi, hogy a számítástechnika és a digitális eszközök oly módon beépültek a hétköznapi folyamatainkba, hogy már észrevétlenek maradnak, és úgy használjuk őket, hogy nem tanúsítunk ennek a ténynek jelentőségét, mivel egy automatizált folyamat részévé váltak. A digitális eszközök és világháló mindennapi életbe való beépülésének – az ubiqouitous computing – következményeként radikálisan megváltozott az információszerzés, a munka, valamint a tanulás mechanizmusa.

Az információs társadalomban a felhasználók részéről a jelenben igény mutatkozik az ismeretek azonnali megszerzésére. Az információs társadalom viszonyai közepette a tudás jellege megváltozik: gyakorlatiassá, multimediálissá és transzdiszciplinárissá lesz. Megváltoznak ugyanakkor a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, előtérbe kerül a non-formális ismeretszerzés, illetve a crowdsourcing.

A gyors technológiai fejlődés változásokat idéz elő a gazdasági folyamatokban is. A „térszűkítő” technológiák markánsan alakítják át a termelési folyamatok szervezését a valós és a virtuális térben egyaránt. Ehhez a folyamathoz elengedhetetlen a transznacionális vállalatok tevékenysége. Tanúi lehetünk az infokommunikációs technológiák által támogatott közösségi gazdaság – sharing economy – megjelenésének is. Ennek aktuális példái a számos vitát kiváltó Uber és AirBnB szolgáltatások, melyek az információs társadalomba vannak beágyazva, és alapjuk az online bizalom.

A kurzus típusa és szerkezete

A kurzus kizárólag elektronikus úton, önálló tanulással, de ellenőrzött körülmények közötti számonkéréssel teljesíthető. A modulok utáni számonkérés összesen 5 teszt formájában, míg a félévet záró számonkérés komplex zárthelyi dolgozat formában, tanárok által történő értékeléssel történik.

A kurzus 5 nagyobb egységet – modult –, illetve 13 leckét és egy összefoglalást tartalmaz.

A tananyag öt modulból és 13+1 leckéből áll (a 14 oktatási hétnek megfelelően). Valamennyi modul után feleletválasztó feladatsor található, a tananyag legvégén pedig a kurzus során elsajátított ismereteket számonkérő zárthelyi dolgozat van. A kurzus gyakorlati jellegét erősíti, hogy a tantárgyi fórum keretein belül lehetőség van az egyes kérdések, problémák megvitatására.

A tananyag multimédiális. A szöveget képek illusztrálják és egészítik ki, míg az interneten szabadon elérhető videók a megértést erősítik. Minden modult Prezi.com prezentáció foglal össze, kiemelve a kulcsfogalmakat és tudnivalót.