Ismerkedj meg az információs társadalom sajátosságaival az "Információkeresés és Könyvtárhasználat" kurzuson. Fedezd fel az információtudomány és társadalomtudomány találkozását, és tanuld meg hatékonyan használni online adatbázisokat, keresőket, referencia-szoftvereket.

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az információs társadalom sajátosságaival, bemutassa a terület fontosabb elméleti megközelítéseit, aktuális kérdéseit és dilemmáit,miközben hangsúlyt helyez a társadalomtudomány és információtudomány találkozására és a képzés szellemében alapvetően online elérhető szakirodalmakra támaszkodik.

A modern információs társadalom kezdetei a szélessávú, szimmetrikus kapcsolódásra alkalmas internet megjelenéséhez köthetők, amikortól kezdve a hálózat egyszerre jelen van mind a fizikai, mind a szociális térben. Ebben a környezetben az információs tér konstans módon bővül, tehát nincsenek határai. Minél több felhasználó válik tagjával az online közösségeknek, minél több tartalom és szolgáltatás költözik hálózati környezetbe, annál hatékonyabban alakítja át az egész társadalmat, ennek egyik eredménye a kurzus keretében részletesen bemutatott, hatékony e-közigazgatás (e-government) rendszere is.

Az információs társadalmat a mindenhol jelenlévő számítástechnika – ubiquitous computing erősíti. Ezt az új paradigmát az jellemzi, hogy a számítástechnika és a digitális eszközök oly módon beépültek a hétköznapi folyamatainkba, hogy már észrevétlenek maradnak, és úgy használjuk őket, hogy nem tanúsítunk ennek a ténynek jelentőségét, mivel egy automatizált folyamat részévé váltak. A digitális eszközök és világháló mindennapi életbe való beépülésének – az ubiqouitous computing – következményeként radikálisan megváltozott az információszerzés, a munka, valamint a tanulás mechanizmusa.

Az információs társadalomban a felhasználók részéről a jelenben igény mutatkozik az ismeretek azonnali megszerzésére. Az információs társadalom viszonyai közepette a tudás jellege megváltozik: gyakorlatiassá, multimediálissá és transzdiszciplinárissá lesz. Megváltoznak ugyanakkor a tudás megszerzésének jellemző mintázatai is: uralkodóvá válik az egész életen át tartó tanulás, előtérbe kerül a non-formális ismeretszerzés, illetve a crowdsourcing.

A gyors technológiai fejlődés változásokat idéz elő a gazdasági folyamatokban is. A „térszűkítő” technológiák markánsan alakítják át a termelési folyamatok szervezését a valós és a virtuális térben egyaránt. Ehhez a folyamathoz elengedhetetlen a transznacionális vállalatok tevékenysége. Tanúi lehetünk az infokommunikációs technológiák által támogatott közösségi gazdaság – sharing economy – megjelenésének is. Ennek aktuális példái a számos vitát kiváltó Uber és AirBnB szolgáltatások, melyek az információs társadalomba vannak beágyazva, és alapjuk az online bizalom.

A kurzus típusa és szerkezete

A kurzus kizárólag elektronikus úton, önálló tanulással, de ellenőrzött körülmények közötti számonkéréssel teljesíthető. A modulok utáni számonkérés összesen 5 teszt formájában, míg a félévet záró számonkérés komplex zárthelyi dolgozat formában, tanárok által történő értékeléssel történik.

A kurzus 5 nagyobb egységet – modult –, illetve 13 leckét és egy összefoglalást tartalmaz.

A tananyag öt modulból és 13+1 leckéből áll (a 14 oktatási hétnek megfelelően). Valamennyi modul után feleletválasztó feladatsor található, a tananyag legvégén pedig a kurzus során elsajátított ismereteket számonkérő zárthelyi dolgozat van. A kurzus gyakorlati jellegét erősíti, hogy a tantárgyi fórum keretein belül lehetőség van az egyes kérdések, problémák megvitatására.

A tananyag multimédiális. A szöveget képek illusztrálják és egészítik ki, míg az interneten szabadon elérhető videók a megértést erősítik. Minden modult Prezi.com prezentáció foglal össze, kiemelve a kulcsfogalmakat és tudnivalót.

1. Az információs társadalom fogalma.
2. Az információs társadalom története.
3. Az információs társadalom technológiai környezete.
4. Digitális paradigmaváltás és hálózatosodás.
5. Új kommunikációs formák. One-to-one, one-to-many, many-to-many kommunikáció. A szerkesztett és a közösségi média. A hitelesség és sebesség kérdése.
6. Az információs társadalom jelene és jövője.
7. Digitális kultúránk aktuális kérdései. Mit ér az, ami megfoghatatlan?
8. E-goverment
9. A tanulás és a munka világának átalakulása.
10. Online közösségek új szerepben.
11. Crowdsourcing és crowdfunding: a munka és finanszírozás világának átalakulása.
12. Az online nyilvánosság szerkezete. Virtuális közösségek és valós közösségek.
13. Az információs társadalom gazdasági vetületei
14. Technológiai fejődés, mint a világgazdasági globalizáció alapja.
15. Transznacionális vállalatok és a technológiai fejlődés.
16. Globalizáció és információs társadalom.

Követelmények és osztályozás:

A kurzus évközi jeggyel zárul. Az évközi modulok végén található feladatsorok, illetve a tananyag végén megírt komplex teszt eredményei adják a végső osztályzatot.

Milyen teljesítményekből tevődik össze a félévi jegy: 5 modulzáró teszt + komplex zárthelyi dolgozat a kurzus végén

Milyen súllyal szerepelnek az egyes elemek: a modulzáró tesztek a végső osztályzat 10-10%-át, míg a komplex zárthelyi dolgozat 50%-át alkotja a végső jegynek.

Megoldásra vonatkozó kritériumok: valamennyi modulnak 3-szor lehet nekifutni.

Időkorlát, beadási határidő: a modulokat 2, illetve 3 hetes intervallumon belül tetszőleges sebességgel lehet végezni, a végső, komplex vizsgát a kurzus megkezdése után 13 héttel lehet legkorábban letenni.

Minden modul végén található feladatsornál legalább 50%-os eredményt kell elérniük a hallgatóknak a következő lecke elkezdéséhez. Valamennyi modult záró feladatsor esetében a hallgatók háromszor nekifuthatnak a teszt megoldásának. A feladatsorok megírására rendelkezésre álló idő 45 perc, míg a komplex teszt esetében ez 90 perc.

A félévet lezáró érdemjegy a következő kategóriák szerint kerülnek értékelésre:

ELÉGTELEN (1). Elégtelen az érdemjegy abban az esetben, ha az 5 modult záró teszt eredménye, illetve a beadott dolgozat értékelése alapján az elért összesített teljesítmény nem éri el az 50 %-ot. A hallgató tárgyi tudása hiányos, nem látja az összefüggéseket, alapvető fogalmakkal nincs tisztában.

ELÉGSÉGES (2). Elégséges az érdemjegy abban az esetben, ha az 5 modult záró teszt eredménye, illetve a beadott dolgozat értékelése alapján az elért összesített teljesítmény 50-62% közé esik. A hallgató tudása elegendő ahhoz, hogy az egyes fogalmakat definíciószerűen ismertesse, alapvető adatokkal, egyszerű példákkal alátámassza, de sem a folyamatok, sem az összefüggések tekintetében nem képes a téma komplex értelmezésére.

KÖZEPES (3). Közepes az érdemjegy abban az esetben, ha az 5 modult záró teszt eredménye, illetve a beadott dolgozat értékelése alapján az elért összesített teljesítmény 63-74% közé esik. A hallgató érti az egyes fogalmak mögött húzódó tartalmat, megfelelő példákkal, adatokkal támasztja alá a tárgyaltakat, de az összefüggések értelmezése nehézkes.

JÓ (4). Jó az érdemjegy abban az esetben, ha az 5 modult záró teszt eredménye, illetve a beadott dolgozat értékelése alapján az elért összesített teljesítmény 75-87 % közé esik. A hallgató tárgyi tudása megfelelő. Bizonytalanság érződik azonban a teoretikus ismeretek gyakorlatba történő átültetésében a dolgozatban.

JELES (5). 88-100 % között jelessel zárul a félév. A hallgató tárgyi tudása széleskörű, megfelelő rendszerszemlélet és a kapcsolódási pontok biztos ismerete jellemzi.